„2018. júliusában részt vettem az IYF World Culture táborában, a szervezet legnagyobb szabású eseményén, amit minden nyáron Dél-Koreában szerveznek meg. A kéthetes tábor során nem csak Koreát ismerhetjük meg jobban, de rengeteg új barátságot köthetünk a világ szinte minden tájáról érkező diákjaival és természetesen az emberi lélekről és a Bibliáról is sokat tanulhatunk.
Július 15.-től 26.-ig tartott a tábor, talán elsőre sok embernek meglepő lehet, hogy ennyire hosszú legyen egy nyári tábor, de higgyetek nekem ez a 2 hét is úgy repült el mintha egy pillanat lett volna.
Első nap részt vettünk a nyitó ceremónián ahol több kulturális valamint az IYF által koreografált táncokat láthattunk, sőt együtt is megtanultunk egy egyszerű úgy nevezett „folk dance”-t mind a több mint kétezer résztvevővel. Ezen kívül hallhattunk több gyönyörű dalt az IYF hivatalos kórusa, a Gracias Choir előadásban majd pedig az IYF alapítója, Park Ock-soo lelkészúr úr, nyitotta meg a tábort egy rövid prédikációval.
A tábor ideje alatt mindenki különböző csoportokba került és velük együtt vett részt minden programon. Ezek a csoportok nagyjából tíz fő körüliek voltak, mindegyiknek volt egy vezetője és egy úgy nevezett „tanára” akikhez bármivel kapcsolatban odafordulhattunk. Őszintén, én először nagyon meg voltam ijedve a csoportomtól, bár a másik 3 magyar is ott volt velem, a többi tagot nem éreztem nyitottnak és attól tartottam, hogy ez akár így maradhat a tábor végéig. Természetesen 1-2 napon belül meg is változott ez és sokkal könnyedebb lett a hangulat, a végére pedig el sem lehetett minket választani. A csapatunk vezetője pedig azt gondolom igazán jó mentora lehetett minden tagnak, segített nekünk átvészelni ha esetleg problémába ütköztünk és mindent megtett, hogy lelkileg is vezessen minket.
Az első 5 napját a tábornak Busanban töltöttük, az Korea egyik legnépszerűbb tengerpartján, a Haeunden, itt kaptunk szállást és innen vittek minket buszokkal a különböző programokra. A napok nagy része ugyanaz a menetrend alapján haladt. A reggeli után a Bexco, rendezvény központba (nem tudom a jó szót rá☹ ) mentünk ahol a délelőtti programok zajlottak. Itt kipróbálhattuk magunkat különböző akadémiákon: egyszerű koreai ételek készítése, különböző játékok és lehetőség volt arra, hogy egyes állomásain ennek az akadémiának más országok kultúrájával és IYF központjával is megismerkedhessünk.
Ezek után pedig a Bexco előadótermében a nyitó ceremóniához hasonló táncos és zenés előadásokat tekinthettünk meg. Hihetetlen volt látni, hogy a tánccal fellépők és a Gracias Kórus mennyire sokat készülhetett ezekre, azonnal megjött szerintem mindenkinek a kedve, hogy velük együtt énekeljenek és táncoljanak mivel látszott mekkora örömmel és hálával csinálják az egészet.
A fellépők után pedig minden nap más lelkésztől hallhattunk igehirdetést, majd egy kis szünet után Park Ock-soo lelkészúr folytatta ezt.
Sokszor nagyon nehéz volt figyelni ezeken, mivel sűrű volt a tábor menetrendje és fáradtnak éreztem magam, szívesebben csináltam volna valami mást. Viszont, ha éppen nem is tudtam abban a pillanatban megérteni az üzenetet, mindig jegyzeteltem és mindaz, amit ott hallhattam hatalmas hatással volt rám és rengeteget tudtam belőlük tanulni az igéről és saját magamról is.
Ezt követte az ebéd majd pedig naponként különböző programok: város nézés, libegőzés, strandolás. Este pedig a délelőtthöz hasonlóan a vacsora után hallgathattuk az igét amit később, a szálláson a csapattagokkal megbeszélhettünk, megoszthattuk kinek mi maradt meg a szívében, vagy éppen milyen kérdés ötlött fel benne. Azt gondolom ezek a beszélgetések hoztak minket igazán közel egymáshoz.
A hétvégét minden csapat másik városban töltötte, mi Csindzsuba mentünk ami egy kisebb város Szöultól nem messze. Az ottani gyülekezetben kaptunk szállást, majd a két napot rengeteg érdekes programmal tölthettük. Együtt játszhattunk egy tradicionális koreai játékot, a jut-nori-t, elmentünk kicsit körbenézni a városban és vasárnap pedig meghallgathattuk az ottani lelkész vasárnapi Istentiszteletét.
Hétfőtől egy Muju nevű városban töltöttük el a tábor további 5 napját. Egy koreai taekwondo egyesület egyik nagy kollégiumában (? nem tudom pontosan hogy hívják) kaptunk szállást. Az egész hely a hegyek közt, gyönyörű környezetben volt elhelyezve, nagyon jó volt látni Koreának ezt az oldalát is a nagyvárosok mellett. Itt is a délelőttjeink hasonlóan teltek mint Busanban, délután pedig ismét érdekes programokkal készültek nekünk. Voltunk vadvízi evezésen és a csapatunkkal részt vettünk a mini olimpián, egyik délután pedig megrendeztek egy énekversenyt amin két csapattársunk is fellépett, az egyikük első helyen végzett a másik pedig különdíjban részesült.
A tábor záró ünnepségét Szöulban tartották meg, hasonlóan a nyitó ceremóniához, ismét láthattunk változatos fellépőket és Park Ock-soo lelkészúrtól pedig egy prédikációt hallhattunk.
Nagyon fájt a szívem, hogy a sok embertől akiket megismertem el kellett búcsúznom, el sem akartam hinni, hogy máris véget ért.
Összességében úgy gondolom, hogy akármennyi nehézség is ért engem a tábor alatt a fáradtságtól, a melegtől vagy esetleg attól ha nézeteltérésünk volt a többiekkel: mindenre boldogan tudok visszagondolni. Isten az egész úton segített engem és ezekkel a problémákkal meg tudott engem erősíteni a hitemben. Sosem fogom elfelejteni ezt a sok élményt amit ott szereztem és remélem minél hamarabb újra részt fogok majd tudni venni a következő táboromon! <3 „
-Teó